Ha röviden szeretném ajánlanám figyelmedbe ezt a könyvet, akkor csupán ennyit mondanék neked: Olvasd el feltétlenül :)
Nagyon lebilincselő olvasmánynak bizonyult számomra, és bizony érdekes témát boncolgat: az ember és Isten kapcsolatát, bűnt, és megbocsátást... A könyv elolvasása után egészen nagy átalakuláson mentem keresztül, sikerült megváltoztatnia a nézőpontomat a témáival kapcsolatban, és még a mai napon is kellemes élményt ad csupán az is, ha a könyvre gondolok. Izgalmas, érdekfeszítő és lebilincselő!
Nézzük kicsit bővebben a tartalmat:
A regény Amerika északnyugati részén játszódik, főszereplője
Mackenzie Allen Philips, aki Nannel együtt öt gyermek édesapja, s
barátai többnyire csak "Macknek" szólítják.
A regény azzal kezdődik, hogy Mack egy rejtélyes levelet kap,
amelyben valaki, aki magát Papának nevezi, meghívja őt a következő
hétvégére a viskóba. Már a szótól felkavarodik a gyomra, hiszen a
viskóhoz kapcsolódik élete legnagyobb tragédiája, amit csak "A nagy
szomorúságként" emleget.
A történtek előtt négy évvel ugyanis Mack,
három kisebb gyermekével elindult kempingezni, a Wallowa tóhoz, amely az
Oregon állambeli Joseph mellett fekszik. Két gyermeke kenuzás közben
felborul, s mivel fiát a fulladás veszélye fenyegeti, Mack a segítségére
siet, s míg ő a fiát menti, addig Missy eltűnik. Miután eredménytelenül
kutatják fel az egész helyet, kihívják a rendőrséget, s nemsokára
megállapítják, hogy Missyt nagy valószínűséggel egy "katicás gyilkosnak"
titulált pedofil rabolta el. Sejtéseik sajnos beigazolódnak, amikor nem
messze, egy elhagyatott viskóban megtalálják Missy véráztatta és
összeszaggatott kis piros ruhácskáját, amit aznap viselt. Azonban dacára
a megerőltető keresésnek, sem a holttestet, sem semmilyen nyomot nem
találnak, ami a gyilkosra utalna. Ezek után Mack nem tud kilábalni ebből
A nagy szomorúságból, s a helyzetet még az is súlyosbítja, hogy önmagát okolja a történtekért, amiért nem tudta megvédeni Missyt.
A levél morbidságát csak növeli az a körülmény, hogy Mack nem tudja a
Papa kire vonatkozhat. Hiszen az ő apja egy alkoholista volt, aki
részegségében az egész családját, s köztük főleg a fiát, állandóan
verte, s emiatt Mack 13 évesen elment hazulról és a saját lábán volt
kénytelen megállni. Vagy a Papa Istenre vonatkozhat? Hiszen Mack
feleségének annyira bensőséges kapcsolata volt Istennel, hogy egyszerűen
Papának szólította. Vagy esetleg a katicás gyilkos rossz viccéről lenne
szó?
Mack családja elmegy meglátogatni feleségének egy testvérét, s Mack
elhatározza, enged a meghívásnak és elmegy a viskóba. Azonban mikor
megérkezik, csak egy üres és elhagyatott kalyiba várja, amelyiknek a
közepén még felfedezhető egy vérfolt, ami Missytől származik. Ettől
dührohamot kap, s miután kitombolja magát, elhatározza, hogy ezután nem
fog törődni egy ilyen kegyetlen Istennel, már ha egyáltalán van Isten, ő
befejezte, s keresse őt Isten, ha akar valamit tőle. Amikor azonban
távozik, megtörténik a csoda. Az előbb még a tél bilincseiben senyvedő
táj egyszerre elkezdi ledobni magáról a jég és a hó igáját, s néhány
perc alatt már a tavasz pompájában virít, sőt, az előbbi visszataszító
viskó is egy barátságos és hívogató kis rönkházzá alakul. Amikor belép, a Szentháromság három alakjával találkozik, egy barátságos néger nővel, aki magát Papának hívja, Jézus Krisztussal, aki egy jellegzetesen zsidó kinézetű ács, s egy légies ázsiai nővel, aki Sarayuként mutatkozik be.
A regény ezután a Mack és a Szentháromság alakjai közötti kapcsolatra
és párbeszédekre fókuszál. Olyan párbeszédek ezek, amelyek abban
segítenek, hogy egy egészen más szemszögből tekintsük a Szentháromságra,
Jézus kereszthalálára, s a hit egyéb alapvető kérdéseire, és Papa
szavaival élve ezek a párbeszédek nem arra valók, hogy megerősítsék a
vallási sztereotípiákat. Feltűnik még egy női alak a regényben, ő
Sophia, Isten bölcsességének a megtestesülése. Ezeknek a párbeszédeknek a
hatására Mack képes rá, hogy megbocsásson apjának, sőt, annak a
férfinak is aki megölte Missyt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése